Minden, amit a zeneiskolában nem tanultál meg. Marketing tippek zenészeknek, zenekaroknak
Nemrég megkeresett valaki Facebookon, bejelölt ismerősnek, és felajánlott egy szolgáltatást, aminek keretében promótálná a zenémet. Az ilyen ajánlatokkal nagyon kell vigyázni, mert szinte biztos, hogy átverés.
De jobb esetben is egy értéktelen szolgáltatást adnak el, amit másik több ezer zenészre tukmálnak rá tömegesen.
Az egónknak nagyon jól tud esni, hogy valaki ismeretlenül megkeres, hogy fantasztikus a zenéd stb… de rögtön kiderül, hogy csak el akar adni valamit.
Rendszeresen kapok megkeresést azzal kapcsolatban, hogy megbíznának engem a marketingezéssel. Általában azzal az indokkal, hogy “ez nem az ő területe”. Tipikus indok, hogy nem is akar foglalkozni ezzel, mert ő zenész és neki a zenével kell foglalkoznia.
Elmondom, hogy ez miért hibás gondolkodás, miért probléma mindkét félnek, nekem is és az ügyfélnek is, és miért nem vállalok ilyen jellegű munkát.
Egy független zenésznek vállalkozóként kell gondolkodnia. És egy vállalkozónak bizony MINDEN területhez értenie kell egy kicsit.
A globális zenei marketing cikksorozat első részében az afrikai zenei streaming szolgáltatásokról írtam. A második részben egy még jelentősebb piacról lesz szó, amiről már régóta tervezem, hogy írok.
Japán a világ legnagyobb zenei piaca, a világ zenei bevételeinek 25%-ával.
Bár Japánnak gyönyörű természeti kincsei vannak, a lakosság túlnyomó többsége a nagyobb városokban tömörül. Japán teljes populációja 127 millió.
A japánok többet költenek zenére, mint bármely más ország lakói, az egy főre jutó költés közel a háromszorosa az amerikainak. A japánban vásárolt lemezek 25%-a külföldi előadó zenéje. Évente 1 milliárd dollárt költenek külföldi zenére, és MINDENFÉLE zenei stílusnak megvan a rajongótábora. Úgyhogy aki a zeneiparban dolgozik, az nem hagyhatja figyelmen kívül Japánt.
Hála az internetnek, ma már egyre könnyebb eljuttatni a zenénket a világ minden részére. Viszont ebben csak részben segítenek a zenei disztribútorok (“aggregátorok”), akik a szokásos platformokra felteszik a zenéd: Spotify, iTunes/Apple music, Deezer stb.
Ezeken kívül jó pár olyan zenei oldal van, ahol még valószínűleg nincs fenn a zenéd, sőt még nem is hallottál róla.
A cikksorozat első részében az afrikai országok zenei patformjairól fogok írni.
Afrika talán most még jelentéktelennek tűnhet, ezért sokan figyelmen kívül hagyják, (például az alacsony fizetőképes közönség miatt.)
A legutóbbi cikkben arról írtam, hogy egyre jobban háttérbe kerül a hagyományos rádió, mert az emberek inkább a streaming szolgáltatásokat részesítik előnyben. (Youtube, Spotify, Deezer stb.)
A helyzet az, hogy nekünk zenészeknek is egyre inkább ezekre a platformokra érdemes orientálódni. Nem csak azért, mert a közönség ezeket használja, hanem mert a szolgáltatók egyre több olyan eszközt adnak a zenészek kezébe, amik segítenek elérni a kívánt közönséget.
Az egyik legígéretesebb hirdetési csatorna a Feature.fm
A fiatalabb generáció már nem igazán hallgatja a hagyományos rádiót, ami most már kevesebb bevételt generál, mint a streaming szolgáltatások (Spotify, Deezer stb.). Az emberek most már okos hangszórókat vásárolnak, hogy “jobb” zenéket hallgassanak. Lehet hogy kihalásra ítéltetett a hagyományos rádió?
Egy évvel ezelőtt írtam egy cikket a mesterséges intelligencia és a zeneipar jövőjéről. A cikkben azt jósoltam, hogy 5 éven belül mesterséges intelligencia fogja írni a dalokat. Azóta egy év telt el, és elkészült az első lemez, amit mesterséges intelligencia írt.
Elsősorban monitorozás céljával vettünk egy digitális keverőt, és nagyon nem bántuk meg. Életem legjobb koncert “élménye” volt, mert hogy saját magamnak állíthattam be a monitoromat a színpadon… egy ipadről!
Az RCF M18, ahogy a nevéből is adódik, egy 18 csatornás digitális keverő. Meglepően kis méretű dobozka (9 x 34 x 18 cm!), aminek az az oka, hogy egyetlen egy fizikai poti sincs rajta! Kizárólag mobil készülékekről vezérelhető.
A vezérlője használható iPaden, iPhoneon és Android készülékeken is. Bár a telefon kijelzőjén is használható és jól látható minden, nekem az a tapasztalat, hogy inkább tabletről érdemes vezérelni, mert a nagyobb kijelzőn finomabban tudjuk állítani a potikat.
Egy órás dokumentumfilm a Funk zene történetéről.
Néhány fontos téma benne:
– Mennyire fontos a ritmus a funk zenében is.
– Mennyire fontos az öltözködés is a színpadon, hogy kitűnjön a zenekar a többi közül.
+ még sok más érdekes és tanulságos sztori.
Az elmúlt években sokat találkoztam azzal a hozzáállással, hogy a mi műfajunkban nem lehet igazán érvényesülni. Leginkább a zenészek részéről. Sok zenésztől hallottam, hogy a latin/salsa az rétegzene, ezért nem lehet sikeresnek lenni benne. Vagy például spanyol nyelvű dalokkal nem lehet, mert magyar nyelvű dalok kellenek stb. Vagy a pop zene a menő, ezért azt kéne csinálni.
Nos 3 nappal ezelőtt volt a legutóbbi saját szervezésű koncertünk az A38-on, ahova 500 jegyet adtunk el. (Én vagyok balról a második a képen 😉 )
A weboldal cookiekat használ a felhasználói élmény növelésére több infó
The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.