Jó befektetés-e a hangszer?

A zenei marketing könyv új kiadásában már pénzügyekről is van szó, mégpedig azért, mert extrém fontosságúnak tartom a pénzügyi szemléletet, pénzügyi tudást. Akár a zenei karrierben, akár a magánéletben. Ugyanis nem az a fontos, hogy most mennyit keresel, hanem ennél sokkal fontosabb, hogy mit kezdesz a megkeresett pénzzel.

Azt gondolom, hogy zenésznek lenni nem éppen a legbiztosabb bevételi forrás, ezért is érdemes egy kicsit olvasgatni ebben a témában.

Gyakran hallom zenész kollégáktól, hogy “a hangszer jó befektetés”. Ezért gondoltam szánok pár gondolatot erre a témára. TOVÁBB OLVASOM...

Ezért nem jut el senkihez a zenéd

Tegnap egy ismerősömmel beszélgettem, és szóba került az egyik népszerű Facebook oldal. Az ismerősöm megjegyezte: “Mostanában el van tűnve ez az oldal, nem posztolgat semmit.”

Szinte biztos voltam benne, hogy ez nem igaz, sőt, mondtam neki, hogy valószínűleg naponta többször is posztol a szóban forgó Facebook oldal.

Ma meg is néztem, és igazam volt: az oldal KÉT ÓRÁNKÉNT posztol valamit!

A probléma az, hogy a Facebook OLDALAK posztjai ma már alig jutnak el a követőkhöz. Ez a tendencia nem új, már évekkel ezelőtt elkezdődött az a folyamat, hogy a Facebook egyre kevesebb emberhez juttatja el amit kiposztolsz a Facebook oldaladdal.

(Csak félreértések elkerülése végett, sokan keverik: Facebook PROFIL, ami mindenkinek van, – pl. “Kis Pista” személyes profilja, ahol az ismerősökkel tartod a kapcsolatot.

Viszont a Facebook OLDAL ami cégeknek, márkáknak, zenekaroknak van. A Facebook OLDALAKNAK követői/rajongói vannak. A kettő nem ugyanaz, mégis sokan keverik, és a Facebook profilt is “oldalnak” hívják.)

Már nagyjából három éve is 2% körül volt az átlag elérése egy Facebook oldalnak. Ez annyit jelent, hogy amit kitettél, az 100 követőből 98-nak MEG SEM JELENT a hírfolyamban! Százból KETTŐ embernek jelent meg a hírfolyamban.

Ez nem jelenti azt, hogy az a kettő ember el is olvasta, ez csak annyit jelent, hogy MEGJELENT nekik a poszt a hírfolyamban. Ennél sokkal kevesebb ember nézte is meg/olvasta el a posztot.

Ráadásul ez a 2%, ez egy három évvel ezelőtti adat, most nagyjából 1% alatt lehet az elérése egy átlag posztnak, mert a Facebook egyre jobban háttérbe szorítja a céges oldalakat.

A cikk elején említett oldalnak 1,3 millió követője van, és egy posztját átlagosan 2000 ember szokta lájkolni. Ez 0,15% azaz nulla egész tizenöt százalék.

Tehát ha te rengeteg munka és pénzbefektetés árán összegyűjtöttél mondjuk tízezer rajongót, akkor ugyanilyen számokkal nagyjából 10 azaz TÍZ ember fogja lájkolni amit kiteszel. És a tízezer rajongóból 9990 rajongó nem is fogja látni mit posztolsz.

Persze megteheted hogy rengeteg órát azzal töltesz, hogy értelmes, hasznos posztokat gyárts, és naponta tízszer posztolj…. kérdés, hogy megéri-e ennyi időt és munkát tölteni azzal, hogy 10 rajongó helyett 100 rajongót érj el a tízezerből…

A Facebook a lehető legrosszabb csatorna a rajongókkal való kapcsolattartásra. Ezt írtam három évvel ezelőtt, azóta ez csak még rosszabb lett.

A másik alternatíva, hogy fizetsz a Facebooknak azért, hogy minél több emberhez jusson el amit kiposztolsz – igen, olyan emberek eléréséért kell fizetned, akik már követik a zenekarod Facebook oldalát, tehát nagy valószínűséggel rajongók.

Vagyis szinte majdnem mindegy hogy nulla követője, vagy egymillió követője van a Facebook oldaladnak, így is – úgy is fizetsz az elérésért.

Szerencsére van egy csatorna, ahol a rajongók SZÁZ SZÁZALÉKÁT eléred, ráadásul teljesen ingyenes, nem kell fizetned az elérésért.

Melyik ez a csatorna? Erről írok a tananyagban itt: https://zeneimarketing.hu/zmk/

Tornádóban a pulykák is tudnak repülni

Nemrég hallottam ezt a kifejezést angolul, és remekül illik ahhoz a gondolathoz, amit ebben a cikkben megosztok.

Két kategóriába szoktam sorolni a vállalkozókat. Az egyik típusú vállalkozó, aki papíron vállalkozó, de valójában alkalmazotti munkát végez. Kizárólag a saját szakmájához ért, csak azt csinálja, és például nem ért a marketinghez, ügyfélszerzéshez, márkaépítéshez vagy egyéb olyan dolgokhoz, ami szükséges egy “igazi” vállalkozásban. Egyszerűen azért, mert nincs rá szüksége, hogy értsen hozzá.

A másik típusú vállalkozónak viszont mindenhez kell értenie, ami egy sikeres vállalkozáshoz szükséges.

Ez azért van, mert nem minden iparág van egyforma helyzetben. Több tényező is befolyásolja azt, hogy egy vállalkozó melyik kategóriába kerül.

Az egyik ilyen tényező például, hogy bizonyos szolgáltatásokra/termékekre óriási a kereslet, és ezekben az iparágakban ömlenek a vevők/ügyfelek. Még akkor is, ha semmit, vagy rosszul marketingezik. De ez nincs így minden termékkel/szolgáltatással, sőt a LEGTÖBB vállalkozás nincs abban a szerencsés helyzetben, hogy csak úgy ömlenek hozzá a vevők.

Több olyan vállalkozót is ismerek, akik ha egyáltalán nem marketingeznek, akkor is rengeteg bevételük és ügyfelük van.

Miután nincs szükségük marketingre, ezért ezek az emberek tipikusan azt a téves következtetést szokták levonni, hogy marketingre nincs is szükség – hiszen nekik marketing nélkül is pörög a biznisz. (Vagy azt hiszik, hogy értenek a marketinghez.)

Ez olyan, mintha valaki egy sebes folyóba ugrana, sodródna az árral, és azt gondolná, hogy ő milyen gyorsan tud úszni. És azt mondná, hogy nem érti miért kell annyit edzeni az úszóknak, miért erőltetik meg magukat úszás közben, amikor edzés nélkül és megerőltetés nélkül is ilyen gyorsan lehet úszni.

Ők azok, akik azt mondják:

“ha jó a termék/szolgáltatás, akkor úgyis jönnek a vevők maguktól”

“ha jó vagy, akkor újra visszahívnak a régi ügyfelek”

“a tehetség utat tör magának”

“jó bornak nem kell cégér”

És hasonló okos népi bölcsességek.

Erre mondjuk azt, hogy tornádóban a pulykák is tudnak repülni. Ugyanis ezek a “vállalkozók” olyan iparágban vannak, ahol óriási a kereslet, és kicsi a verseny. Ezért nem lehet összehasonlítani.

Ezek az emberek soha nem kerültek olyan helyzetbe, hogy megfordult volna a széljárás, a piaci szokások vagy a kereslet az ő termékükre/szolgáltatásukra.

Illetve ezek az emberek soha nem dolgoztak olyan vállalkozásban, ahol bizony nem elég, hogy jó vagy, nem elég, hogy jó a szolgáltatás vagy termék, mert mondjuk nincs akkora piaci kereslet, VAGY óriási a verseny abban a tevékenységben.

(Hozzáteszem, hogy ezeket a “jó tanácsokat” nem csak a hozzá nem értő vállalkozók hangoztatják, hanem azok a hétköznapi emberek is, akik soha életükben nem voltak vállalkozók. Úgyhogy azért ebből is lehet következtetni, hogy ezek mekkora okosságok.)

Ismerek vállalkozót, aki olyan terméket árul, amire hatalmas kereslet van. Bármennyit hoz be az országba, azt mind eladja. Ha kétszer annyit tudna behozni, azt is mind megvennék tőle. Pocsék rosszul marketingezik, de mindez (jelenleg) nem számít, mert nincs rá szüksége, hogy jól marketingezzen.

Nem olyan régen még a zenebiznisz is hasonló cipőben járt. Nagyjából 15 – 20 éve nulla marketinggel is tele voltam jól fizető koncertekkel, a klubok bármilyen ismeretlen zenekarnak jó gázsikat fizettek (mivel az emberek nem a Facebook meg Youtube előtt ültek, hanem mindenhol teltház előtt játszottak az ismeretlen zenekarok is.)

De a széljárás meg tud fordulni, és a zeneiparban meg is fordult, például megváltoztak a fogyasztói szokások (online letöltések, Youtube, Facebook), még egy válságon is túl vagyunk azóta, ÉS sokkal SOKKAL többen zenélnek, mint mondjuk 20 éve… és még több olyan befolyásoló tényező, ami miatt nem lehet ugyanúgy hozzáállni, mint 15-20 évvel ezelőtt.

Lényeg a lényeg, függetlenül attól, hogy milyen tévhitben élnek azok, akik szerencsés helyzetben vannak (vagy az átlagember), a zeneiparban nem ömlenek a vevők/rajongók maguktól, TOVÁBB OLVASOM...

Senkit nem érdekel a zenéd. Hacsak…

Ha már adtál ki lemezt, vagy legalább egy dalt, akkor biztosan te is végigmentél ugyanazon a folyamaton, amin a legtöbb zenész.

Megpróbáltál a lemezmegjelenés köré építeni egy kis promóciót, egy kis hájpot, hogy “minél több emberhez eljusson”.

“Lacinak van egy ismerőse az Indexnél, majd ők kiteszik a Recorderre a klipet”.

Aztán eljött a lemezmegjelenés napja, és az eredmény szinte nulla:

– Megnézte kb. 500 ember a klipet
– Senki nem vett egy lemezt sem
– Senki nem írt hozzászólást
– Megnézted a videó statisztikáit, igazából nem sokan nézték VÉGIG a videót (mert ugye nem csak a megtekintések száma a lényeg, hanem hogy hány embernek tetszett!)
– Senki nem írt üzenetet neked, hogy hú de jó a zene, mikor lesz koncert stb.
– A Facebook követőid száma nem igazán nőtt

Ismerős a helyzet?

Az igazság az, hogy SENKIT nem érdekel a zenéd, HACSAK nem a rajongód már! 

A huszonkettes csapdája – gondolhatnánk. Hiszen, akkor hogyan lehet növelni a rajongótábort, ha az emberek esélyt sem adnak az új zenéknek?

Buborékokban élünk, és ez egy pszichológiai jelenség. “Zenei felfedezés” nem igazán létezik. Az emberek azt szeretik hallgatni, amit már ismernek. Senki nem keresgél új zenék után az iTunes-on, Youtube-on vagy Spotify-on.

Mindenki azt keresi, azt hallgatja, amit már ismer és szeret.

(Őszintén: te hány új zenét ismertél meg mondjuk az elmúlt 2 évben?)

Hogyan működött ez régen?

15 éve még MINDENKI koncertekre járt. Nem létezett Youtube, nem létezett Facebook, nem létezett Spotify.

Azok a zenészek, akik kb. 15 éve vagy még régebben indultak, HETENTE 600 fős közönségek előtt léptek fel, ezért ez egy nagyon jó lehetőség volt közönséget építeni.

Ma már az emberek csak célzottan mennek koncertre – azokra az előadókra vesznek jegyet, akiket már ismernek. Helyette inkább otthon bámulják a képernyőt (Youtube, Facebook stb.)

Ha egy kezdő zenekar bekerül valami óriási fesztiválra, akkor is max az egyik kicsi színpadra, kora délutánra, ahol 10-15 ember jelenik meg (tapasztalatból mondom).

Aztán ott vannak a RÁDIÓK

Igen, a rádió egy jó csatorna lehetne a zene felfedezésre, és NÉHÁNY előadónak ez be is vált.

Viszont nem egy zenei kiadó panaszkodott már nekem, hogy egyre nehezebben tudja bejuttatni az előadóit a rádiókba. És akkor a független zenészekről már ne is beszéljünk.

Ha egy olyan magyar kiadó, aki mögött 20 év tapasztalat van, kiépített kapcsolatok és egész ország által ismert előadók, nem tudja bejuttatni a dalokat a rádióba, akkor mennyi esélye van erre egy független, kezdő zenésznek? 

(Azt ne vegyük rádiójátszásnak, hogy este 10 után egyszer lejátszották a dalodat. Ahhoz, hogy valami eredménye is legyen, rotációban és főműsoridőben kell, hogy játsszák a zenéd.)

Arról nem beszélve, hogy ha nem elég kommersz/trendi a zenéd, akkor esélytelen, hogy lejátssza a dalodat bármelyik rádió.

Viszont nem lehetetlen rajongóbázist építeni. Nem lehetetlen áttörni ezen a burkon, amiben az emberek élnek. Az internet fejlődésével, elterjedésével ugyanis bizonyos lehetőségek megszűntek, másrészt viszont új lehetőségek megnyíltak.

Nagyjából 7 évig tartott kifejlesztenem egy olyan rendszert, amivel 100% online lehet rajongóbázist építeni.

Hadd illesszem be ide, hogy milyen üzeneteket kapok az újabb és újabb rajongóktól HETI SZINTEN:

Ilyen, és ehhez hasonló üzeneteket kapok HETI SZINTEN.

Ezeket az üzeneteket NEM az ismerőseim írták, nem én kértem, hogy írjanak véleményt. Ezek VADIDEGEN emberek, akik vették a fáradságot, hogy írjanak néhány sort Facebookon vagy emailen.

Mindezt rádiójátszás nélkül, sajtómegjelenések nélkül, 100% online marketinggel értem el. TOVÁBB OLVASOM...

Hogyan juttasd el a zenéd Kínába

A globális zenei marketing téma korábbi részeiben a Japán és afrikai zenei platformokkal foglalkoztunk, ezúttal a szintén óriási potenciált rejtő kínai piacról lesz szó.

Fent van a zenéd Spotify-on? iTunes-on?

Van Facebook oldala a zenekarodnak? Youtube csatorna?

Mi a helyzet az Instagrammal? Tumblrre is posztolsz? Soundcloud?

Ez mind király… a helyzet viszont az, hogy ezek egyike sem elérhető Kínában.

Kínában erősen korlátozzák az internetet, és hogy milyen online szolgáltatásokat/weboldalak/appokat lehet elérni. Általában semmilyen külföldi szolgáltatás nem elérhető, viszont mindenre megvan a saját szolgáltatásuk országon belül.

A finn Musicinfo nevű cég kínai zenei platformokra juttat be zenéket, és egy interjú keretében Lahdelma Imrét a cég magyar kapcsolattartóját kérdeztük ki, hogy meséljen egy kicsit a cégről, mivel foglalkoznak és mit érdemes tudni a kínai zenei piacról.

Zenei Marketing Blog: Mondj kérlek pár szót a cégről, mit érdemes tudni rólatok?

Lahdelma Imre: A Musicinfo 2012-ben alakult, székhelye Jyväskylä város Közép-Finnországban. Eleinte zenével kapcsolatos adatok analízisére koncentrált a cég, a “Musicinfo” név is innen ered. Az alapító egy finn DJ (Antti Jokipii), a mostani ügyvezető igazgató és cégtulajdonos Kari Halttunen. 2016-ban kezdtünk digitális zenei disztribúcióval foglalkozni, jelenleg a rohamosan növekvő kínai zenepiacra fókuszálunk.

ZMB: Kikkel dolgoztatok eddig?

L. Imre: Jelen pillanatban több mint 20 országból vannak klienseink, néhány száz előadóval dolgozunk, és több mint 10.000 zeneszámot küldtünk már Kínába. A Todor Gajalov és Steve Lawrence duó rajtunk keresztül töltötte fel a kínai YinYueTai szolgáltatásra a zenevideójukat 2018 januárjában, mára közel 3 milliószor nézték meg.

A Musicinfo igazgatója, Kari Halttunen

ZMB: Mit érdemes tudni a kínai zenei piacról?

L. Imre: Kína a világ legnépesebb országa – statisztikák szerint 720 millió ember hallgat zenét, 700 millió rendelkezik online streaming lehetőséggel. Szóval hatalmas zenepiacról beszélünk, de kínában nem működnek a nyugati streaming szolgáltatók. Viszont a helyi szolgáltatások előfizetőinek száma rohamosan növekszik.

ZMB: Hogyan működik nálatok a zenei disztribúció?

L. Imre: A szolgáltatásnak egy éves előfizetési díja van, de a zenékből jövő bevételeket és jogdíjakat 100%-ban megkapja az előadó és a kiadó. A rendszer egy könnyen átlátható online platformon van, amin keresztül fel lehet tölteni a zenéket és egyéb adatokat, és ugyanitt nyomon követhető minden statisztika és bevétel.

A zenei disztribúció mellett promóciós szolgáltatásunk is van, aminek keretében kínai nyelven promótáljuk az előadó zénéjét a helyi közösségi médiában.

A Musicinfoval való együttműködésünk keretében a Zenei Marketing Blog olvasók 10% kedvezményt kapnak a cég minden szolgáltatására. TOVÁBB OLVASOM...

Vigyázz, átverés!

Nemrég megkeresett valaki Facebookon, bejelölt ismerősnek, és felajánlott egy szolgáltatást, aminek keretében promótálná a zenémet. Az ilyen ajánlatokkal nagyon kell vigyázni, mert szinte biztos, hogy átverés.

De jobb esetben is egy értéktelen szolgáltatást adnak el, amit másik több ezer zenészre tukmálnak rá tömegesen.

Az egónknak nagyon jól tud esni, hogy valaki ismeretlenül megkeres, hogy fantasztikus a zenéd stb… de rögtön kiderül, hogy csak el akar adni valamit.

Már eleve gyanús, ha valaki Facebook üzenetben ad ilyen ajánlatot (mondjuk emailen ez egy fokkal hivatalosabb lenne.)

Hogyan tudod elkerülni az ilyen átveréseket?

Ma már nagyon könnyű lenyomozni bárkinek a hátterét (ha pedig semmit nem találsz róla, akkor az is árulkodó jel.) Én rögtön megkérdeztem, hogy van-e weboldala, csak Facebook oldalt tudott mutatni, ami szintén komolytalan.

Megkérdeztem melyik cégtől van, milyen zenészekkel dolgozott eddig. Ha valaki nem akarja elárulni kikkel dolgozott eddig, az egyértelmű átverés.

Viszont a srác megadott pár zenész nevet… én pedig írtam az összesnek egy üzenetet, hogy tényleg dolgoztak-e vele… senki nem hallott még róla.

Ha ezek stimmelnének, akkor se fizess ki pénzt szerződés nélkül! Aki pedig nem akar szerződést írni, az szintén nagyon gyanús. Egy komoly cég nem dolgozik szerződés nélkül.

Ha szerződés van, olvasd végig, mit tartalmaz, milyen kötelezettségei vannak a cégnek.

Másik kérdés, hogy ha valós szolgáltatást ajánlanak fel, akkor megéri-e? 

Magyarországon ilyen szolgáltató nincs, de külföldön már elég sok. Viszont ezek nem magyar pénztárcára vannak szabva… ezért én azt gondolom, hogy nem túl hatékony százezreket (vagy milliót) kifizetni egy kampányra. Főleg, hogy semmilyen megtérülést nem garantálnak cserébe. Ennyi pénzből SOKKAL többet ki tudsz hozni önerőből, például Facebook hirdetéssel.

(Persze ehhez tudni kell, hogyan érdemes Facebookon hirdetni, hogy megtérülése is legyen.)

Kérdésed van? Írj Facebook Messengeren!

Te is a top 20%-ba tartozol!

Ezt a cikket direkt úgy csináltam meg, hogy sehol nem látható publikusan, csak azok látják, akik rákattintottak a hirdetésre Facebookon.

A Facebook folyamatosan fejlődik, és most már lehetővé teszi, hogy azoknak az embereknek jelenítsek meg hirdetést, akik a legeslegtöbbet olvassák a Zenei Marketing Blogot, nagyjából a top 20%.

Ha ezt olvasod, akkor az azt jelenti, hogy te is közéjük tartozol!

De miért jó ez neked?

Egyrészt azért, mert így tudok exkluzív tartalmat gyártani, amit csak veletek osztok meg, a leghűségesebb olvasókkal. (Ezért ne is oszd meg ezt a cikket!)

Másrészt pedig azért, mert ebből tudod, hogy te sokkal elhivatottabb vagy, mint a zenei marketing blog olvasók 80%-a. Ez azt jelenti, hogy neked nagyobb esélyed van a sikerre, mint a zenészek 80%-ának.

(A blogot havonta 5000 zenész és szakmabeli olvassa!)

Iratkozz fel erre az email listára, ezzel rákerülsz egy exkluzív, top 20-as listára, amin ki fogom küldeni ezeket a tartalmakat:

E-mail cím:*

(Nem baj, ha korábban már feliratkozál a Zenei Marketing Blog hírlevélre, ez egy külön lista.)

Marketingest akarsz felvenni? Akkor tanulj marketinget először!

Rendszeresen kapok megkeresést azzal kapcsolatban, hogy megbíznának engem a marketingezéssel. Általában azzal az indokkal, hogy “ez nem az ő területe”. Tipikus indok, hogy nem is akar foglalkozni ezzel, mert ő zenész és neki a zenével kell foglalkoznia.

Elmondom, hogy ez miért hibás gondolkodás, miért probléma mindkét félnek, nekem is és az ügyfélnek is, és miért nem vállalok ilyen jellegű munkát.

Egy független zenésznek vállalkozóként kell gondolkodnia. És egy vállalkozónak bizony MINDEN területhez értenie kell egy kicsit.

Teljesen mindegy, hogy kit akarsz megbízni, grafikust, hangtechnikust, fotóst vagy marketingest, ha nem értesz minimálisan ahhoz a területhez, akkor honnan tudod, hogy milyen embert kell megbíznod?

Ha nem értesz a grafikai dizájnokhoz, akkor honnan tudod, hogy ki a legjobb grafikus a számodra?

Ha nem értesz a marketinghez, ha nem tudod hogy milyen tevékenységet KELL csinálnia, akkor mi alapján veszed fel az embert?

Amikor neked van egy területed amihez értesz, és a többi területhez nem értesz, ez nem vállalkozói gondolkodás, akkor te ott ALKALMAZOTT vagy. Ha mondjuk bekerülsz egy kiadóhoz, akkor létezhet ez a felállás. Vagy mégsem? Ha nem értesz semmihez csak a zenéhez, akkor honnan tudod, hogy jó kiadónál vagy-e? Honnan tudod, hogy a megfelelő tevékenységet folytatja ahhoz, hogy te sikeres legyél?

5-10 év után már kicsit késő rájönni, hogy semmit nem tett érted a kiadó.

Minél jobban képzed magad, minél jobban értesz az adott területhez, annál jobban fogod tudni kiválasztani a megfelelő szakembert. 

És minél kisebb a büdzséd, ez annál inkább égetően fontos. Mert ha rengeteg pénzed van már az elején, akkor lehet, hogy meg tudod fizetni a legjobb szakembereket, bár hozzáteszem, hogy azért mert valaki sok pénzt kér, még nem garantálja, hogy ért is hozzá!

A többségnek viszont nincs óriási tőkéje az elején, ezért ez még nagyobb lutri, hogy kedvező áron jó embert találj.

Elárulom, hogy én is bele estem ebbe a hibába régebben. Egy weboldalt kellett keresőoptimalizálni (SEO

), és gondoltam, nekem nincs időm erre, nem értek hozzá, ezért megbízok vele valakit. TOVÁBB OLVASOM...

Ebből nem szabad kimaradnod: A világ legnagyobb zenei piaca.

A globális zenei marketing cikksorozat első részében az afrikai zenei streaming szolgáltatásokról írtam. A második részben egy még jelentősebb piacról lesz szó, amiről már régóta tervezem, hogy írok.

Japán a világ legnagyobb zenei piaca, a világ zenei bevételeinek 25%-ával.

Bár Japánnak gyönyörű természeti kincsei vannak, a lakosság túlnyomó többsége a nagyobb városokban tömörül. Japán teljes populációja 127 millió.

A japánok többet költenek zenére, mint bármely más ország lakói, az egy főre jutó költés közel a háromszorosa az amerikainak. A japánban vásárolt lemezek 25%-a külföldi előadó zenéje. Évente 1 milliárd dollárt költenek külföldi zenére, és MINDENFÉLE zenei stílusnak megvan a rajongótábora. Úgyhogy aki a zeneiparban dolgozik, az nem hagyhatja figyelmen kívül Japánt.

Nagyon sok külföldi független zenekar érte el, hogy Japánban sokkal nagyobb rajongótábora lett és sokkal nagyobb bevételei, mint a saját országában.

A japán zenerajongók szinte semmivel nem különböznek a nyugati zenerajongóktól, egyetlen kivételtől eltekintve: Japánban nem léteznek olyan sztereotípiák, hogy egy zene “menő” vagy “nem menő”.

A nyugati országokban jellemző, hogy a média befolyásolja az emberek döntéseit, de ez Japánban egyáltalán nem jellemző, ezért nincsenek negatív prekoncepciók. Nincs olyan, hogy “Bon Jovi már nem menő”.

Ami nálunk már épp nem divat, annak Japánban óriási sikere lehet.

A mainstream rádiókban mindenféle zenét hallani, angol, francia, spanyol nyelven, híres vagy ismeretlen előadóktól is.

Mindenféle zenei stílusnak megvan a rétege, és bármilyen rétegzenéről is beszélünk, az óriási népesség miatt ezek a zenerajongók óriási közönséget is jelentenek!

A zenészek gyakran meglepődnek, amikor rájönnek hogy milyen nagy rajongótáboruk van Japánban, erre született a “big in Japan” kifejezés, ami érdekes módon viccnek számít. Pedig ha figyelembe vesszük hogy Japán a világ legnagyobb zenei piaca, akkor még a “small in Japan” is nagyon komoly bevételeket jelenthet. Azok a zenekarok, akik több ezer lemezt eladnak, és teltházas koncerteket csinálnak, biztosan nem gondolják viccnek. Inkább ők röhögnek azokon az előadókon, akik figyelmen kívül hagyják Japánt.

8 jelentős streaming platform, ahol még nincs fenn a zenéd!

Hála az internetnek, ma már egyre könnyebb eljuttatni a zenénket a világ minden részére. Viszont ebben csak részben segítenek a zenei disztribútorok (“aggregátorok”), akik a szokásos platformokra felteszik a zenéd: Spotify, iTunes/Apple music, Deezer stb.

Ezeken kívül jó pár olyan zenei oldal van, ahol még valószínűleg nincs fenn a zenéd, sőt még nem is hallottál róla.

A cikksorozat első részében az afrikai országok zenei patformjairól fogok írni.

Afrika talán most még jelentéktelennek tűnhet, ezért sokan figyelmen kívül hagyják, (például az alacsony fizetőképes közönség miatt.)

De ez egy óriási hiba, és ezt egyetlen képben fel lehet vázolni, hogy miért:

A következő 5 évben óriási növekedés lesz még a fejlődő országokban is, elsősorban az exponenciálisan fejlődő technológia miatt. A napelemek ára exponenciálisan csökken, a számítógépek/okostelefonok ára szintén exponenciálisan csökken stb. Az internet nemsokára tényleg ott lesz MINDENKI zsebében. Ráadásul több milliárdos közönségekről beszélünk, akik még csak a következő években fognak csatlakozni a világhálóhoz.

8 zenei platform Afrikában, ahova érdemes feltenned a zenéd:

1. Simfy Africa

A Simfy Africa 2010-ben indult, és ma már 27 millió dal van a gyűjteményükben, mindenféle műfajban. Érdekes módon a zenék 95%-a külföldi. A streaming platform Nigériában és Dél Afrikában elérhető, ahol a felhasználók két hétig ingyen kipróbálhatják a szolgáltatást.

2. Spinlet (Nigéria)

2006-ban Finnországban alapították, de később nigériai befektetők felvásárolták a céget. 2011-ben indították Nigériában, és 2013-ra 650.000 felhasználójuk volt. Leginkább Afrobeat, gospel, dancehall, Fuji, Highlife, Hip-Hop, Hiplife, House, Jújú, Kwaito, Reggae, RnB és Traditional zenéket találni az oldalon, elsősorban helyi zenészektől, de nem kizárólag.

3. Tigo (Tanzania/Ghana)

A Tigo valójában a legnagyobb telekommunikációs cég Tanzániában, több mint 8 millió regisztrált felhasználóval a rendszerében. A Millicom nevű multinacionális cég tulajdonában van, akik 44 latin-amerikai és afrikai országban vannak jelen. 2013-ban indította a streaming szolgáltatását Latin-Amerikában, és azóta Kolumbia legnagyobb streaming szolgáltatója. 2014 óta elérhető Ghanaban és 2015 óta Tanzániában. A Tigo rendszerében 36 millió dal van (a Deezerrel együttműködve). Nagy hangsúly fektet a helyi zene támogatására, ezért gyakran frissítik az adatbázist új afrikai zenékkel.

4. Mdundo (Kenya)

2012-ben indult Kenyában, 2015-re már 6000 zenész regisztrált a platformon. Az oldal a bevételek 70%-át fizeti ki a zenészeknek, amik részben előfizetésekből, részben pedig reklámokból van.

5. Vuga (Nigéria)

2013-ben alapították Nigériában, a felhasználók elsősorban USA-ból, Angliából, Hollandiában, Nigériából, Kenyából és Dél Afrikából látogatják az oldalt.

6. Mziiki (Tanzánia)

A Mziiki egy ingyenes streaming szolgáltató Tanzániában, a cég székhelye Szingapúrban van. Leginkább afrikai előadók zenéi vannak fenn, de nem kizárólag.

7. Mkito (Tanzánia)

A tanzániai székhelyű cég 2014-ben indult, a felhasználók a zenék 90%-át ingyen letölthetik, a másik 10%-ot megvásárolhatják. A Mkito bevételei hirdetésekből vannak, amiket a zenék lejátszása előtt bejátszanak – hasonlóan a Youtube in-stream videó hirdetésekhez.

8. Las Gidi Tunes (Nigeria)

A Las Gidi Tunes 2014-ben alapították Nigériában, elsősorban nigériai előadók, és a szomszédos országok előadóinak zenéi vannak fenn. Az oldalon a zenehallgatás mellett közösségi funkciók is vannak, például a felhasználók lejátszási listákat hozhatnak létre, és oszthatnak meg. Az app teljesen ingyenes.

Szeretnéd feltenni a zenéd ezekre az oldalakra, és segítségre van szükséged? Írj az info@zeneimarketing.hu email címre és segítek!