Zenei Marketing Blog

Egy dalban nagyon kevés hanggal kell dolgoznunk, ezért néha apró módosítások is nagy különbséget tudnak tenni.

De van-e egyáltalán olyan, hogy objektíve jobb dallam, jobb ritmizálás, vagy ez teljesen szubjektív?

Mi lenne akkor, ha épp kiadni készülnél egy remek dalt, de megtanulnál egy “trükköt”, és csak néhány apró módosítással még jobbá tudnád tenni a zenét?

Készítettem egy kísérletet.

Az egész úgy indult, hogy hallgattam ezt a dalt: Carrie Underwood – So Small. A videót betettem a cikk végére, de kérlek, hogy még ne hallgasd meg! TOVÁBB OLVASOM...

Amikor egy magasan képzett zenész kollégának arról beszéltem, hogy írtam egy ritmuselmélet könyvet, akkor igencsak furcsán nézett rám.

Hiszen a ritmust már zeneiskolában oktatják, miért kell erről egy könyvet kiadni?

Keressünk rá Google képkeresőben arra, hogy “ritmus zeneelmélet”. Rögtön az első képen azt látom, hogy ritmusértékeket mutatnak. Amit már zeneiskolában is megtanítanak: nyolcad, negyed, tizenhatod stb.

A probléma ezzel az, hogy ezek nem ritmusok, hanem hanghosszúságok. TOVÁBB OLVASOM...

Rendszeresen veszek marketing tananyagokat, könyveket, elsősorban az USA-ból, de kizárólag olyat szoktam megosztani veletek, amit le is teszteltem, és látom hogy működik is.

Tavaly augusztusban vettem egy amerikai zenei marketing tananyagot, nem kevesebb, mint 1266 dollárért, azaz kb. 400.000 forintért.

A tananyagban azt mutatják be, hogyan tudjuk Facebook hirdetéssel növelni a Spotify és Instagram követőink számát. Azt gondolom, hogy ennél specifikusabb marketing tananyagot ritkán találni, tehát ami konkrétan zenészeknek szól. TOVÁBB OLVASOM...

Sokakhoz eljutott, hogy 32 hazai klub és fesztivál nyílt levelet írt a koncertre járó közönségnek, amiben közlik, hogy a szokásostól eltérhet például a jegyvisszaváltás eljárása. Vagyis lesznek koncertek, amikre nem lehet visszaváltani a már megvásárolt jegyeket.

A helyzettel kapcsolatban a reakciók nagyon vegyesek, és igazából mindegyik oldal érvelése jogos. Érthető, hogy az adott rendezvény szervezője nem szeretne csődbe menni, de az is érthető, ha valaki szeretné visszakapni az elmaradó koncert jegyének árát. TOVÁBB OLVASOM...

Több száz dalt küldtetek be tavaly, és ezeket mindet egyesével hallgattam végig amikor összeállítottam a legjobb dalok listáját.

Arra gondoltam, hogy összeírom mindazokat a dolgokat, amik jellemzően felmerülő hibák, és érdemes javítani rajta. Mivel Youtube videókról beszélünk, és egyébként sem lehet izoláltan kezelni a zenei kiadványokat, ezért nem kizárólag zenei szempontokat nézünk.

INTRO

Itt nem csak zenei, hanem videós intrókra is gondolok. Manapság nagyon rövid idő alatt kell megfogni az emberek figyelmét. Ez azt jelenti, hogy ha egy zeneirajongó rátéved a videódra (vagy Spotify-on a zenédre), akkor nagyjából 3-5 másodperc alatt eldönti, hogy tovább hallgat-e, vagy elkattint a következő tartalomra. TOVÁBB OLVASOM...

Ebben az évben nagyon sok zenét küldtetek be, amiket a Facebook oldalon meg is osztottunk, és ezekből a dalokból akartam készíteni egy “best of” listát, tehát kiválasztani a legjobb dalokat.

Elsősorban zenei szempontokat néztem, például dalszerzés, előadásmód (zenekar + éneklés), keverés stb. Viszont mivel Youtube videókról van szó, ezért nem mondom azt, hogy a vizuális része egyáltalán nem befolyásolt.

Bizony elég pozitívan tud hatni, ha a videó is profi, nem csak a zene. Ha a zene gyenge, akkor hiába profi a videó, de amikor minden passzol, akkor az elég ütős. Viszont ha jó a zene, akkor a rossz videó le tudja rontani a hangulatot. TOVÁBB OLVASOM...

Azt gondolom, hogy a Youtube-nak van a világon a legrosszabb márkapercepciója. Vagyis az emberek többségének a fejében teljesen más van a Youtube-bal kapcsolatban mint a valóság, és nincsenek igazán tisztában azzal, hogy mennyi értékes tartalom van a videómegosztó oldalon.

A többség valószínűleg azt gondolja, hogy a Youtube kizárólag szórakozásra van: macskás videók és zenehallgatás. Természetesen a videók túlnyomó része a vicces vagy bugyuta tartalmat képviseli, de emellett felfoghatatlan mennyiségű értékes oktatóvideó is van az oldalon. TOVÁBB OLVASOM...

Az internetnek hála, ma már nem számít, hogy hol vagyunk fizikailag, a világ minden tájáról dolgozhatunk zenészekkel, hangmérnökökkel, producerekkel.

“Együtt dolgoznál Jamiroquai gitárosával? Vagy Beyonce dalszerzőjével?”

Így reklámozza magát a SoundBetternevű online platform, amin keresztül kapcsolatba tudunk kerülni akár Grammy-díjas emberekkel is.

Az oldalon böngészhetünk a különböző session zenészek, producerek, dalszerzők, hangszerelők, vagy akár stúdiók között. TOVÁBB OLVASOM...

Ha ezt a kérdést ezen a ponton teszed fel, akkor már késő. Pedig gyakran látom, hogy amikor már elkészült a lemez, akkor kezdenek gondolkodni az emberek azon, hogy hogyan és hol promózzák azt.

Ha nem probléma neked az, hogy a lemez elkészültével még minimum pár hétig (vagy pár hónapig) nem jelenteted meg, akkor persze nem probléma hogy csak utána kezded el keresni, hogy hol is, milyen sajtóban, milyen felületeken jelenjetek meg. De a hozzáállás tipikusan az szokott lenni, hogy “most jöttünk ki a stúdióból, úgyhogy 1-2 napon belül írjon is rólunk valami magazin”. TOVÁBB OLVASOM...