Dolgozz a szakma legjobbjaival

Az internetnek hála, ma már nem számít, hogy hol vagyunk fizikailag, a világ minden tájáról dolgozhatunk zenészekkel, hangmérnökökkel, producerekkel.

“Együtt dolgoznál Jamiroquai gitárosával? Vagy Beyonce dalszerzőjével?”

Így reklámozza magát a SoundBetternevű online platform, amin keresztül kapcsolatba tudunk kerülni akár Grammy-díjas emberekkel is.

Az oldalon böngészhetünk a különböző session zenészek, producerek, dalszerzők, hangszerelők, vagy akár stúdiók között. TOVÁBB OLVASOM...

Könyvkritika: The Addiction Formula

Ha keresgéltél már Youtube-on dalszerzés témában (angolul), akkor szinte biztos, hogy találkoztál a “Holistic Songwriting” Youtube csatornával. Egy német fickó készíti a videókat, és ahogy a címből is sejteni lehet, dalszerzéssel foglalkozik.

Van egy (angol nyelvű) könyve is The Addiction Formula címen, amit nagyjából két éve meg is vettem, erről a kiadványról írok most véleményt.

Megmondom őszintén, hogy amikor elolvastam a könyvet, akkor rögtön írni akartam róla egy cikket, de azért nem írtam, mert nem szeretek negatív kritikát leadni – márpedig erről a könyvről nem sok pozitívat tudok mondani… TOVÁBB OLVASOM...

Na kész a lemez! Hol jelenjünk meg?

Ha ezt a kérdést ezen a ponton teszed fel, akkor már késő. Pedig gyakran látom, hogy amikor már elkészült a lemez, akkor kezdenek gondolkodni az emberek azon, hogy hogyan és hol promózzák azt.

Ha nem probléma neked az, hogy a lemez elkészültével még minimum pár hétig (vagy pár hónapig) nem jelenteted meg, akkor persze nem probléma hogy csak utána kezded el keresni, hogy hol is, milyen sajtóban, milyen felületeken jelenjetek meg. De a hozzáállás tipikusan az szokott lenni, hogy “most jöttünk ki a stúdióból, úgyhogy 1-2 napon belül írjon is rólunk valami magazin”. TOVÁBB OLVASOM...

Dalszerzés – hogyan kezdj hozzá

Gyakori kérdés, hogyan érdemes elkezdeni dalt írni – először a szöveget írjuk meg, vagy először a zenei alapot, és utána a dalszöveget?

Igazából bármelyik módszer működhet, és lehet hogy valakinek az egyik módszer könnyebb, amíg másnak pedig a másik. Mindkét oldalnak megvannak az előnyei és hátrányai.

Ha a dalszöveggel kezdesz, akkor az az előnye, hogy nincs is szükséged hangszerre, és akárhol írogathatsz ötleteket, dalszöveg részleteket, témákat. A hátránya viszont az, hogy egy kész dalszöveghez már nehezebb lehet olyan hangulatú, olyan tempójú zenét találni, ami illik a témához. Főleg egy olyan kezdő dalszerzőnek, akinek még nincs túl sok zenei eszköz a tarsolyában. TOVÁBB OLVASOM...

Hogyan keress több pénzt session zenészként

session zenész

De mi is az a session zenész?

A session zenész az, aki nem állandó tagja a zenekarnak, hanem egy koncert (vagy akár egy egész turné), vagy a stúdiómunkálatok erejéig csatlakozik a zenekarhoz, zenei produkcióhoz.

Nézzük meg, mi kell ahhoz, hogy session zenészként sikeres legyél.

Magas színvonalú zenélés

Ezt talán le sem kellene írni, annyira magától értetődő, hogy szakmailag átlag fölötti szintre kell magadat képezni. Az az alap, hogy a hangszeredet (vagy énekhangodat) igen magas szinten kell tudnod használni. De olyan dolgok is lényegesek, mint például kottaolvasás, SŐT “blattolás”, ami azt jelenti, hogy ha nincs időd kigyakorolni az adott dalt, akár rögtön le is tudod játszani, ha eléd raknak egy kottát! TOVÁBB OLVASOM...

Jó befektetés-e a hangszer?

A zenei marketing könyv új kiadásában már pénzügyekről is van szó, mégpedig azért, mert extrém fontosságúnak tartom a pénzügyi szemléletet, pénzügyi tudást. Akár a zenei karrierben, akár a magánéletben. Ugyanis nem az a fontos, hogy most mennyit keresel, hanem ennél sokkal fontosabb, hogy mit kezdesz a megkeresett pénzzel.

Azt gondolom, hogy zenésznek lenni nem éppen a legbiztosabb bevételi forrás, ezért is érdemes egy kicsit olvasgatni ebben a témában.

Gyakran hallom zenész kollégáktól, hogy “a hangszer jó befektetés”. Ezért gondoltam szánok pár gondolatot erre a témára. TOVÁBB OLVASOM...

Ezért nem jut el senkihez a zenéd

Tegnap egy ismerősömmel beszélgettem, és szóba került az egyik népszerű Facebook oldal. Az ismerősöm megjegyezte: “Mostanában el van tűnve ez az oldal, nem posztolgat semmit.”

Szinte biztos voltam benne, hogy ez nem igaz, sőt, mondtam neki, hogy valószínűleg naponta többször is posztol a szóban forgó Facebook oldal.

Ma meg is néztem, és igazam volt: az oldal KÉT ÓRÁNKÉNT posztol valamit!

A probléma az, hogy a Facebook OLDALAK posztjai ma már alig jutnak el a követőkhöz. Ez a tendencia nem új, már évekkel ezelőtt elkezdődött az a folyamat, hogy a Facebook egyre kevesebb emberhez juttatja el amit kiposztolsz a Facebook oldaladdal.

(Csak félreértések elkerülése végett, sokan keverik: Facebook PROFIL, ami mindenkinek van, – pl. “Kis Pista” személyes profilja, ahol az ismerősökkel tartod a kapcsolatot.

Viszont a Facebook OLDAL ami cégeknek, márkáknak, zenekaroknak van. A Facebook OLDALAKNAK követői/rajongói vannak. A kettő nem ugyanaz, mégis sokan keverik, és a Facebook profilt is “oldalnak” hívják.)

Már nagyjából három éve is 2% körül volt az átlag elérése egy Facebook oldalnak. Ez annyit jelent, hogy amit kitettél, az 100 követőből 98-nak MEG SEM JELENT a hírfolyamban! Százból KETTŐ embernek jelent meg a hírfolyamban.

Ez nem jelenti azt, hogy az a kettő ember el is olvasta, ez csak annyit jelent, hogy MEGJELENT nekik a poszt a hírfolyamban. Ennél sokkal kevesebb ember nézte is meg/olvasta el a posztot.

Ráadásul ez a 2%, ez egy három évvel ezelőtti adat, most nagyjából 1% alatt lehet az elérése egy átlag posztnak, mert a Facebook egyre jobban háttérbe szorítja a céges oldalakat.

A cikk elején említett oldalnak 1,3 millió követője van, és egy posztját átlagosan 2000 ember szokta lájkolni. Ez 0,15% azaz nulla egész tizenöt százalék.

Tehát ha te rengeteg munka és pénzbefektetés árán összegyűjtöttél mondjuk tízezer rajongót, akkor ugyanilyen számokkal nagyjából 10 azaz TÍZ ember fogja lájkolni amit kiteszel. És a tízezer rajongóból 9990 rajongó nem is fogja látni mit posztolsz.

Persze megteheted hogy rengeteg órát azzal töltesz, hogy értelmes, hasznos posztokat gyárts, és naponta tízszer posztolj…. kérdés, hogy megéri-e ennyi időt és munkát tölteni azzal, hogy 10 rajongó helyett 100 rajongót érj el a tízezerből…

A Facebook a lehető legrosszabb csatorna a rajongókkal való kapcsolattartásra. Ezt írtam három évvel ezelőtt, azóta ez csak még rosszabb lett.

A másik alternatíva, hogy fizetsz a Facebooknak azért, hogy minél több emberhez jusson el amit kiposztolsz – igen, olyan emberek eléréséért kell fizetned, akik már követik a zenekarod Facebook oldalát, tehát nagy valószínűséggel rajongók.

Vagyis szinte majdnem mindegy hogy nulla követője, vagy egymillió követője van a Facebook oldaladnak, így is – úgy is fizetsz az elérésért.

Szerencsére van egy csatorna, ahol a rajongók SZÁZ SZÁZALÉKÁT eléred, ráadásul teljesen ingyenes, nem kell fizetned az elérésért.

Melyik ez a csatorna? Erről írok a tananyagban itt: https://zeneimarketing.hu/zmk/

Tornádóban a pulykák is tudnak repülni

Nemrég hallottam ezt a kifejezést angolul, és remekül illik ahhoz a gondolathoz, amit ebben a cikkben megosztok.

Két kategóriába szoktam sorolni a vállalkozókat. Az egyik típusú vállalkozó, aki papíron vállalkozó, de valójában alkalmazotti munkát végez. Kizárólag a saját szakmájához ért, csak azt csinálja, és például nem ért a marketinghez, ügyfélszerzéshez, márkaépítéshez vagy egyéb olyan dolgokhoz, ami szükséges egy “igazi” vállalkozásban. Egyszerűen azért, mert nincs rá szüksége, hogy értsen hozzá.

A másik típusú vállalkozónak viszont mindenhez kell értenie, ami egy sikeres vállalkozáshoz szükséges.

Ez azért van, mert nem minden iparág van egyforma helyzetben. Több tényező is befolyásolja azt, hogy egy vállalkozó melyik kategóriába kerül.

Az egyik ilyen tényező például, hogy bizonyos szolgáltatásokra/termékekre óriási a kereslet, és ezekben az iparágakban ömlenek a vevők/ügyfelek. Még akkor is, ha semmit, vagy rosszul marketingezik. De ez nincs így minden termékkel/szolgáltatással, sőt a LEGTÖBB vállalkozás nincs abban a szerencsés helyzetben, hogy csak úgy ömlenek hozzá a vevők.

Több olyan vállalkozót is ismerek, akik ha egyáltalán nem marketingeznek, akkor is rengeteg bevételük és ügyfelük van.

Miután nincs szükségük marketingre, ezért ezek az emberek tipikusan azt a téves következtetést szokták levonni, hogy marketingre nincs is szükség – hiszen nekik marketing nélkül is pörög a biznisz. (Vagy azt hiszik, hogy értenek a marketinghez.)

Ez olyan, mintha valaki egy sebes folyóba ugrana, sodródna az árral, és azt gondolná, hogy ő milyen gyorsan tud úszni. És azt mondná, hogy nem érti miért kell annyit edzeni az úszóknak, miért erőltetik meg magukat úszás közben, amikor edzés nélkül és megerőltetés nélkül is ilyen gyorsan lehet úszni.

Ők azok, akik azt mondják:

“ha jó a termék/szolgáltatás, akkor úgyis jönnek a vevők maguktól”

“ha jó vagy, akkor újra visszahívnak a régi ügyfelek”

“a tehetség utat tör magának”

“jó bornak nem kell cégér”

És hasonló okos népi bölcsességek.

Erre mondjuk azt, hogy tornádóban a pulykák is tudnak repülni. Ugyanis ezek a “vállalkozók” olyan iparágban vannak, ahol óriási a kereslet, és kicsi a verseny. Ezért nem lehet összehasonlítani.

Ezek az emberek soha nem kerültek olyan helyzetbe, hogy megfordult volna a széljárás, a piaci szokások vagy a kereslet az ő termékükre/szolgáltatásukra.

Illetve ezek az emberek soha nem dolgoztak olyan vállalkozásban, ahol bizony nem elég, hogy jó vagy, nem elég, hogy jó a szolgáltatás vagy termék, mert mondjuk nincs akkora piaci kereslet, VAGY óriási a verseny abban a tevékenységben.

(Hozzáteszem, hogy ezeket a “jó tanácsokat” nem csak a hozzá nem értő vállalkozók hangoztatják, hanem azok a hétköznapi emberek is, akik soha életükben nem voltak vállalkozók. Úgyhogy azért ebből is lehet következtetni, hogy ezek mekkora okosságok.)

Ismerek vállalkozót, aki olyan terméket árul, amire hatalmas kereslet van. Bármennyit hoz be az országba, azt mind eladja. Ha kétszer annyit tudna behozni, azt is mind megvennék tőle. Pocsék rosszul marketingezik, de mindez (jelenleg) nem számít, mert nincs rá szüksége, hogy jól marketingezzen.

Nem olyan régen még a zenebiznisz is hasonló cipőben járt. Nagyjából 15 – 20 éve nulla marketinggel is tele voltam jól fizető koncertekkel, a klubok bármilyen ismeretlen zenekarnak jó gázsikat fizettek (mivel az emberek nem a Facebook meg Youtube előtt ültek, hanem mindenhol teltház előtt játszottak az ismeretlen zenekarok is.)

De a széljárás meg tud fordulni, és a zeneiparban meg is fordult, például megváltoztak a fogyasztói szokások (online letöltések, Youtube, Facebook), még egy válságon is túl vagyunk azóta, ÉS sokkal SOKKAL többen zenélnek, mint mondjuk 20 éve… és még több olyan befolyásoló tényező, ami miatt nem lehet ugyanúgy hozzáállni, mint 15-20 évvel ezelőtt.

Lényeg a lényeg, függetlenül attól, hogy milyen tévhitben élnek azok, akik szerencsés helyzetben vannak (vagy az átlagember), a zeneiparban nem ömlenek a vevők/rajongók maguktól, TOVÁBB OLVASOM...

Senkit nem érdekel a zenéd. Hacsak…

Ha már adtál ki lemezt, vagy legalább egy dalt, akkor biztosan te is végigmentél ugyanazon a folyamaton, amin a legtöbb zenész.

Megpróbáltál a lemezmegjelenés köré építeni egy kis promóciót, egy kis hájpot, hogy “minél több emberhez eljusson”.

“Lacinak van egy ismerőse az Indexnél, majd ők kiteszik a Recorderre a klipet”.

Aztán eljött a lemezmegjelenés napja, és az eredmény szinte nulla:

– Megnézte kb. 500 ember a klipet
– Senki nem vett egy lemezt sem
– Senki nem írt hozzászólást
– Megnézted a videó statisztikáit, igazából nem sokan nézték VÉGIG a videót (mert ugye nem csak a megtekintések száma a lényeg, hanem hogy hány embernek tetszett!)
– Senki nem írt üzenetet neked, hogy hú de jó a zene, mikor lesz koncert stb.
– A Facebook követőid száma nem igazán nőtt

Ismerős a helyzet?

Az igazság az, hogy SENKIT nem érdekel a zenéd, HACSAK nem a rajongód már! 

A huszonkettes csapdája – gondolhatnánk. Hiszen, akkor hogyan lehet növelni a rajongótábort, ha az emberek esélyt sem adnak az új zenéknek?

Buborékokban élünk, és ez egy pszichológiai jelenség. “Zenei felfedezés” nem igazán létezik. Az emberek azt szeretik hallgatni, amit már ismernek. Senki nem keresgél új zenék után az iTunes-on, Youtube-on vagy Spotify-on.

Mindenki azt keresi, azt hallgatja, amit már ismer és szeret.

(Őszintén: te hány új zenét ismertél meg mondjuk az elmúlt 2 évben?)

Hogyan működött ez régen?

15 éve még MINDENKI koncertekre járt. Nem létezett Youtube, nem létezett Facebook, nem létezett Spotify.

Azok a zenészek, akik kb. 15 éve vagy még régebben indultak, HETENTE 600 fős közönségek előtt léptek fel, ezért ez egy nagyon jó lehetőség volt közönséget építeni.

Ma már az emberek csak célzottan mennek koncertre – azokra az előadókra vesznek jegyet, akiket már ismernek. Helyette inkább otthon bámulják a képernyőt (Youtube, Facebook stb.)

Ha egy kezdő zenekar bekerül valami óriási fesztiválra, akkor is max az egyik kicsi színpadra, kora délutánra, ahol 10-15 ember jelenik meg (tapasztalatból mondom).

Aztán ott vannak a RÁDIÓK

Igen, a rádió egy jó csatorna lehetne a zene felfedezésre, és NÉHÁNY előadónak ez be is vált.

Viszont nem egy zenei kiadó panaszkodott már nekem, hogy egyre nehezebben tudja bejuttatni az előadóit a rádiókba. És akkor a független zenészekről már ne is beszéljünk.

Ha egy olyan magyar kiadó, aki mögött 20 év tapasztalat van, kiépített kapcsolatok és egész ország által ismert előadók, nem tudja bejuttatni a dalokat a rádióba, akkor mennyi esélye van erre egy független, kezdő zenésznek? 

(Azt ne vegyük rádiójátszásnak, hogy este 10 után egyszer lejátszották a dalodat. Ahhoz, hogy valami eredménye is legyen, rotációban és főműsoridőben kell, hogy játsszák a zenéd.)

Arról nem beszélve, hogy ha nem elég kommersz/trendi a zenéd, akkor esélytelen, hogy lejátssza a dalodat bármelyik rádió.

Viszont nem lehetetlen rajongóbázist építeni. Nem lehetetlen áttörni ezen a burkon, amiben az emberek élnek. Az internet fejlődésével, elterjedésével ugyanis bizonyos lehetőségek megszűntek, másrészt viszont új lehetőségek megnyíltak.

Nagyjából 7 évig tartott kifejlesztenem egy olyan rendszert, amivel 100% online lehet rajongóbázist építeni.

Hadd illesszem be ide, hogy milyen üzeneteket kapok az újabb és újabb rajongóktól HETI SZINTEN:

Ilyen, és ehhez hasonló üzeneteket kapok HETI SZINTEN.

Ezeket az üzeneteket NEM az ismerőseim írták, nem én kértem, hogy írjanak véleményt. Ezek VADIDEGEN emberek, akik vették a fáradságot, hogy írjanak néhány sort Facebookon vagy emailen.

Mindezt rádiójátszás nélkül, sajtómegjelenések nélkül, 100% online marketinggel értem el. TOVÁBB OLVASOM...

Hogyan juttasd el a zenéd Kínába

A globális zenei marketing téma korábbi részeiben a Japán és afrikai zenei platformokkal foglalkoztunk, ezúttal a szintén óriási potenciált rejtő kínai piacról lesz szó.

Fent van a zenéd Spotify-on? iTunes-on?

Van Facebook oldala a zenekarodnak? Youtube csatorna?

Mi a helyzet az Instagrammal? Tumblrre is posztolsz? Soundcloud?

Ez mind király… a helyzet viszont az, hogy ezek egyike sem elérhető Kínában.

Kínában erősen korlátozzák az internetet, és hogy milyen online szolgáltatásokat/weboldalak/appokat lehet elérni. Általában semmilyen külföldi szolgáltatás nem elérhető, viszont mindenre megvan a saját szolgáltatásuk országon belül.

A finn Musicinfo nevű cég kínai zenei platformokra juttat be zenéket, és egy interjú keretében Lahdelma Imrét a cég magyar kapcsolattartóját kérdeztük ki, hogy meséljen egy kicsit a cégről, mivel foglalkoznak és mit érdemes tudni a kínai zenei piacról.

Zenei Marketing Blog: Mondj kérlek pár szót a cégről, mit érdemes tudni rólatok?

Lahdelma Imre: A Musicinfo 2012-ben alakult, székhelye Jyväskylä város Közép-Finnországban. Eleinte zenével kapcsolatos adatok analízisére koncentrált a cég, a “Musicinfo” név is innen ered. Az alapító egy finn DJ (Antti Jokipii), a mostani ügyvezető igazgató és cégtulajdonos Kari Halttunen. 2016-ban kezdtünk digitális zenei disztribúcióval foglalkozni, jelenleg a rohamosan növekvő kínai zenepiacra fókuszálunk.

ZMB: Kikkel dolgoztatok eddig?

L. Imre: Jelen pillanatban több mint 20 országból vannak klienseink, néhány száz előadóval dolgozunk, és több mint 10.000 zeneszámot küldtünk már Kínába. A Todor Gajalov és Steve Lawrence duó rajtunk keresztül töltötte fel a kínai YinYueTai szolgáltatásra a zenevideójukat 2018 januárjában, mára közel 3 milliószor nézték meg.

A Musicinfo igazgatója, Kari Halttunen

ZMB: Mit érdemes tudni a kínai zenei piacról?

L. Imre: Kína a világ legnépesebb országa – statisztikák szerint 720 millió ember hallgat zenét, 700 millió rendelkezik online streaming lehetőséggel. Szóval hatalmas zenepiacról beszélünk, de kínában nem működnek a nyugati streaming szolgáltatók. Viszont a helyi szolgáltatások előfizetőinek száma rohamosan növekszik.

ZMB: Hogyan működik nálatok a zenei disztribúció?

L. Imre: A szolgáltatásnak egy éves előfizetési díja van, de a zenékből jövő bevételeket és jogdíjakat 100%-ban megkapja az előadó és a kiadó. A rendszer egy könnyen átlátható online platformon van, amin keresztül fel lehet tölteni a zenéket és egyéb adatokat, és ugyanitt nyomon követhető minden statisztika és bevétel.

A zenei disztribúció mellett promóciós szolgáltatásunk is van, aminek keretében kínai nyelven promótáljuk az előadó zénéjét a helyi közösségi médiában.

A Musicinfoval való együttműködésünk keretében a Zenei Marketing Blog olvasók 10% kedvezményt kapnak a cég minden szolgáltatására. TOVÁBB OLVASOM...