A zenei marketing könyv új kiadásában már pénzügyekről is van szó, mégpedig azért, mert extrém fontosságúnak tartom a pénzügyi szemléletet, pénzügyi tudást. Akár a zenei karrierben, akár a magánéletben. Ugyanis nem az a fontos, hogy most mennyit keresel, hanem ennél sokkal fontosabb, hogy mit kezdesz a megkeresett pénzzel.
Azt gondolom, hogy zenésznek lenni nem éppen a legbiztosabb bevételi forrás, ezért is érdemes egy kicsit olvasgatni ebben a témában.
Gyakran hallom zenész kollégáktól, hogy “a hangszer jó befektetés”. Ezért gondoltam szánok pár gondolatot erre a témára.
Tényleg jó befektetés a hangszer?
Először is az emberek nagyon sok olyan dologra rámondják, hogy “befektetés”, ami valójában nem befektetés. Bár igazából nehéz éles határt húzni, hogy mi befektetés, mi nem az. De jó példa erre az ingatlan. Az ingatlan, amiben laksz, (a közhiedelemmel ellentétben) nem befektetés. Ha kiadod az ingatlant, és bevételed van belőle, akkor az befektetés. De (megint csak a közhiedelemmel ellentétben), az ingatlan az egyik legrosszabb befektetés: nem likvid (nehéz eladni), foglalkozni kell vele, fel kell újítani és nincs rajta olyan nagy hozam (más befektetésekhez hasonlítva).
Arról nem beszélve, hogy a legtöbben hitelre vesznek ingatlant, tehát ha 5% hozamod van (éves szinten), de 6% kamatot fizetsz a hitelre, akkor valójában mínusz 1% a “hozamod”, vagyis buksz rajta pénzt. (Ez most leegyszerűsített példa).
“De az ingatlannak megy fel az ára” – az ára igen, az értéke nem. (Ezt még kifejtem bővebben, hogy mi a különbség.)
Warren Buffett a világ leggazdagabb befektetője, a harmadik leggazdagabb ember a világon. Szerinte a legjobb befektetés, ha termelőeszközbe fektetünk. Mi a termelőeszköz? Például cégrészesedést veszünk (részvény), vagy ingatlan kiadás. Olyan dolgok, amik folyamatosan pénzt termelnek, bevételed van belőle.
Ha arra játszol, hogy megveszel valamit, ami nem termel pénzt, és majd lesz valaki, aki később drágábban megveszi tőled, akkor nem befektetsz, hanem spekulálsz. Ez a “nagyobb hülye elmélet“. Ilyen spekulatív eszköz például a Bitcoin vagy az arany. De még az ingatlan is bele szokott kerülni egy spekulatív buborékba. Az ilyen dolgok pedig jobb esetben maximum az inflációt követik, rosszabb esetben pedig spekulatív buborékként kipukkadnak, és lezuhan az áruk.
A hangszerek is ebbe a kategóriába tartoznak (hacsak nem bérbe adod a hangszert).
Steve Uhrik a New York-i Retrofret Vintage Guitars hangszerbolt tulajdonosa. A 70-es évek óta gyűjt hangszereket, és saját bevallása szerint ezzel nagyon meg lehet égetni magad. Az elektromos gitárok ára például 30%-ot esett a válságban, és még azóta sem tért igazán vissza – mondta el egy interjúban.
Mit jelent az, hogy maximum az inflációt követi?
Először is mi is az az infláció? A pénz értéke csökken. Ha kapsz minden évben 3% fizetésemelést, de mindennek az ára szintén 3%-al nő éves szinten, akkor valójában semmivel nem keresel többet, mert ugyanannyit tudsz vásárolni a pénzedből.
Sőt ha tavaly 200.000 forintot kerestél, és idén is ennyi a fizetésed, akkor valójában kevesebbet keresel, mert kevesebbet ér a pénzed.
Ez az infláció. Hiába van nagyobb szám (ár) írva az ingatlanokra (vagy hangszerekre), mint 20 évvel ezelőtt, ezek az eszközök hosszú távon maximum az inflációt követik, azaz a reálértékük ugyanannyi. Ezért szokták a hozamot inflációval korrigálni.
Ha éves szinten 5% hozamod van, de 3% az infláció, akkor reálértékben csak 2% a hozamod.
Ha megnézzük az ingatlanok vagy az arany árgörbéjét 20-30-40 évre visszamenőleg, és az inflációval korrigált árat nézzük (azaz a reálárat), akkor láthatjuk, hogy a reálára ugyanannyi ma is ezeknek az eszközöknek. Sőt, mivel hullámzik az ára mindennek, ezért még bukni is lehet rajta, ha rosszkor adod el.
Ha például 2005-ben vettél ingatlant (a csúcson), és 2014-ben adtad el (a legalján), akkor akár 50%-ot is bukhattál rajta, ugyanis 2014-ig folyamatosan csökkent az ingatlanok reálára, és csak az elmúlt 4-5 évben nőtt az ingatlanok ára. De még az elmúlt 4 év hatalmas(nak tűnő) növekedésével is csak a 2005-ös szinten van reálárban az átlag négyzetméter ár!
Valószínűleg ugyanilyen görbét lehet felrajzolni a hangszerek árára is, ami maximum az inflációt követi, és fel-le hullámzik a spekulatív buborékok miatt.
Miért baj az, hogy csak az inflációt követi, azaz tartja az értékét?
Ha befektetéssel foglalkozunk, akkor mindig azt is kell nézni, hogy milyen alternatívák vannak. Ugyanis ha a tőkéd mondjuk egy drága hangszerben áll, éves szinten az inflációt követi (mondjuk 3%), és máshol (például részvényben) éves szinten 10%-ot termelne, akkor ez azt jelenti, hogy pénzt veszítesz.
Ezen kívül hangszer és hangszer között is van különbség
Még az sem mindegy, hogy tradicionális / akusztikus hangszerről beszélünk-e (pl. rézfúvós vagy vonós), vagy digitálisról (pl. digitális zongora, szinti vagy akár hangkártya). Ugyanis a digitális hangszerek már inkább a műszaki cikk vagy “információs technológia” kategóriába tartoznak, mint például az okostelefon vagy a számítógépek. Ezekből az eszközökből minden évben kijön egy még jobb, még olcsóbb. Éppen ezért rohamosan csökken az áruk, tehát senki nem fektet ezekbe pénzt (aki egy kicsit is ért a befektetéshez).
Befektetési céllal kizárólag akusztikus hangszereket szoktak venni, ebben a hegedű viszi a pálmát.
Mi a helyzet akkor, ha saját felhasználásra veszem a hangszert, hogy pénzt keressek vele a koncerteken?
Lehet befektetésnek is hívni, de valójában ezt beruházásnak nevezi a szaknyelv. Emellett ugyanannyi bevételt tud termelni neked a százezer forintos hangszer, mint az 1 millió forintos, tehát ne ez legyen az önigazolás, hogy azért veszel 1 milliós zongorát, “mert az befektetés”.
Szóval vond le ezekből a saját következtetésed, ez a cikk nem minősül tanácsadásnak. Én az elmúlt években rengeteg szakkönyvet, tananyagot olvastam befektetés témában, illetve foglalkozom is befektetésekkel, és nem gondolom jó befektetésnek a hangszert, inkább spekulatív eszköznek tartom.