Minden dalszerző szeretne olyan akkordkört írni a dalaihoz, amik érdekesek, hatásosak és magával ragadják a zenehallgatót.
De mi van akkor, ha az akkordköröm túl unalmas, vagy túl egyszerű? Hogyan tudunk jó akkordkört írni anélkül, hogy túlbonyolítanánk a dalt?
Rengeteg dalszerző eszköz van arra, hogy érdekesebbé tegyük a dalunkat, ebben a cikkben viszont csak néhány nagyon egyszerű példát mutatok meg.
1. Kölcsönvett akkordok
Mik azok a kölcsönvett akkordok? Valószínűleg mind úgy kezdünk dalokat írni, hogy kizárólag diatonikus akkordokat használunk. A diatonikus akkordok azok, amik a hangnemen belül megtalálhatóak. Például C-dúr hangnemben:
C, Dm, Em, F, G, Am, Bdim
Amikor olyan akkordot használunk egy dalban, ami hangnemen kívüli, akkor ezt a könnyűzenében a dalszerzők kölcsönvett akkordnak hívják. Ezt nem szabad összekeverni a modulációval! A dal végig ugyanabban a hangnemben van, még akkor is, ha kölcsönvett akkordokat használunk.
Egy nagyon egyszerű példa a “F*ck You” című dal Cee Loo Greentől. A dal C-dúr hangnemben van, és ez az akkordkör:
C – D – F – C
Láthatjuk, hogy ebben az esetben a D-dúr akkord (D – F# – A) nem tartozik a C-dúr hangnemhez, ezért az egy kölcsönvett akkord.
Próbáld meg lejátszani ezt az akkordkört (mondjuk egy gitáron vagy zongorán) úgy, hogy D-dúr akkord helyett D mollt játszol. Így is jól szól, de a kölcsönvett akkord egy teljesen más hangzást ad. Egy picit érdekesebb, egyedibb lesz tőle az akkordkör.
A kölcsönvett akkordokról még sokkal részletesebben írok az online kurzusban.
2. Másodlagos dominánsok
Ha maradunk C-dúr hangnemnél – az egyszerűség kedvéért -, akkor tudjuk, hogy a fő domináns akkordunk az ötödik fok, azaz a G-dúr akkord. De egy akkordkörben létre tudunk hozni másodlagos domináns akkordokat, ha valamelyik akkordot egy domináns szeptim akkorddá alakítjuk.
(Nyilván a másodlagos domináns is egy kölcsönvett akkord.)
A másodlagos dominánsnak leginkább akkor van értelme, ha az azt követő akkord egy kvárttal fentebb van. Egy egyszerű példa C-dúr hangnemben (római számokkal is):
C – C7 – F
I – I7 – IV
Ebben az esetben az első fokot, azaz a C-dúrt alakítottuk egy domináns szeptim akkorddá. A C7 – F lépés olyan érzetet ad, mintha egy “V – I” lépés lenne, annak ellenére, hogy a dal továbbra is C-dúr hangnemben van.
Egy jó példa erre Ariana Grande – Thank U Next című száma, ahol az első fokot domináns szeptimmé alakították. Íme az eredeti akkordkör:
Gbmaj7 – F7 – Bbm7 – Db7
IVmaj7 – III7 – VIm7 – I7
Bár a dal Desz-dúrban van, az első fok helyén egy domináns szeptim akkordot látunk, a következő akkord pedig a negyedik fok. Az akkordkör végén lévő domináns szeptim így jobban húz az első helyen lévő negyedik fok felé!
3. A II – V trükk
Ha pedig domináns akkordokat használunk, akkor létre lehet hozni belőlük egy IIm7 – V7 kadencia illúzióját. A IIm7 – V7 lépést főleg jazzben használják, de bőven megjelenik populáris műfajokban is, már csak azért is, mert sok pop dal használ jazzes akkordkört.
Hogyan tudjuk létrehozni?
Ha diatonikus akkordokat használunk, akkor a IIm7 – V7 kadencia C-dúr hangnemben Dm7 – G7.
De a IIm7 – V7 érzetet nem csak diatonikus akkordokkal lehet létrehozni, hanem például az előző pontban említett másodlagos domináns akkorddal is.
Maradjunk az előző dalnál (Thank U Next). Ez volt ugye az eredeti akkordkör:
Gbmaj7 | F7 | Bbm7 | Db7
IVmaj7 | III7 | VIm7 | I7
Ha az első fokon lévő Db7 akkordot akarjuk “kettő – öt” kadenciává alakítani, akkor így nézne ki az akkordkörünk:
Gbmaj7 | F7 | Bbm7 | Abm7 Db7
IVmaj7 | III7 | VIm7 | Vm7 I7
Tehát a Db7 akkordból lett egy Abm7 – Db7 lépés. Játszd le valamilyen hangszeren, hallgasd meg hogy szól!
Fontos megjegyezni (bár valószínűleg egyértelmű), hogy időben nem lett hosszabb az akkordkörünk, hanem az utolsó ütemben egy akkord helyett két akkordot játszunk.
4. Behelyettesítések
Valójában a másodlagos dominánsok és az egyéb kölcsönvett akkordok is behelyettesítések, de ezeknél sokkal sokkal több lehetőség van akkordbehelyettesítésekre. Igazából mind a 12 hangot tudjuk használni akkord alaphangoknak, még akkor is, ha egy hangnemen belül maradunk!
Erről egy teljes fejezetet írtam az online kurzusban, ezért ide most nem férne be, de mutatok néhány példát.
A kedvenc példáim az akkordbehelyettesítésekre a Jamiroquai dalok, mivel ők nagyon merészen használják ezeket, mégsincsenek túlbonyolítva a dalaik.
Nézzük meg példának a Too Young To Die című dalának akkordkörét (a refrén):
Cm7 – Dbm7 – Abm7 – Bbm7
Az akkordkör meglehetősen merész, de ha megszüntetnénk a behelyettesítéseket, akkor ez lenne az akkordkör:
Cm – G – Fm – G
Az Akkordfűzés dalszerzőknek online kurzusban mutatom meg, hogyan tudod behelyettesítésekkel az utóbbi akkordkörből létrehozni az előbbit. Illetve azt is megmutatom benne, hogyan tudsz jó refrén dallamot írni az ilyen merészebb akkordkörökre.
Egy másik példa a Two Completely Different Things, szintén Jamiroquaitól. A refrén akkordköre:
F | F7 | Bbm7 Eb7 | Dbmaj7 Gbmaj7
Ha megszüntetjük a behelyettesítéseket, akkor egy szimpla I – IV – V kadenciát kapunk:
F | F | Bb C | Bb C
I | I | IV V | IV V
Nézzünk egy másik dalt, ami sokkal népszerűbb, a “Happy” című dal Pharrell Williamstől. Ez a dal nagyon egyszerűnek tűnik, de a dalszerző kurzusokban RENGETEG dalszerző eszközt mutatok meg ebből az egyszerűnek tűnő dalból.
A refrén akkordköre:
Dbmaj7 | Cm7 | Cm7 | F7
Viszont ha megszüntetjük a behelyettesítéseket, akkor itt is egy sima I – IV – V kadenciát kapunk:
Bb | C | C | F
IV | V | V | I
5. Négyeshangzatok
Hármashangzatok helyett használhatunk négyeshangzatokat, hogy kicsit érdekesebbé tegyük az akkordkört. A négyeshangzatok egy picit jazzesebbé teszik a hangzást, illetve a m7 és major7 akkordok egy tipikus “smooth” hangzást adnak.
A fentebb említett daloknak mindnek tipikus smooth és jazzy akkordköre van.
Hogyan tudjuk használni a négyeshangzatokat?
Nem minden helyzetben tudunk szeptimakkordokat használni, de igazából nem kell szabályokat követned. Ha van egy akkordköröd, ami hármashangzatokból áll, akkor egyszerűen próbáld hozzátenni az akkordokhoz a szeptimhangot. Jól szól úgy? Egyszerűen kövesd a füledet, mert ez a lényeg, hogy jól szól-e.
Azt érdemes tudni, hogy dallamírás szempontjából másfajta megközelítést igényel ha hármashangzatokkal dolgozunk, és más ha szeptimakkordokkal. Erről a “Dallam” című tananyagban írok részletesen.
7. Ritmus
Van úgy, hogy tulajdonképpen semmi baj nincs az akkordkörrel, de érdekesebbé tudjuk tenni azzal, hogy jobb ritmust írunk.
Rengeteg amerikai könyvet és kurzust megvettem ami dalszerzéssel kapcsolatos, de meglepő módon sehol nem beszélnek ritmusról. Ami azért furcsa, mert a ritmus az egyik legfontosabb eleme a zenének.
(Csak megjegyzésként: A ritmusÉRTÉK az nem ritmus – negyed, nyolcad, tizenhatod stb. Ezek csak hanghosszúságok. Ritmus az, ha időben elhelyezzük a hangokat valamilyen rendszerben.)
Nézzünk meg egy végtelenül egyszerű példát. A “Hello” című dal Adele-től. A verze akkordköre:
Fm – Ab – Eb – Db
VIm – I – V – IV
Elvileg ez egy négyakkordos akkordkör, mindegyik ütemben egy akkorddal.
De valójában nem ez történik a dalban! Az Ab és a Db akkordokat egy negyeddel hamarabb játsszák. Ezt ritmikai megelőlegzésnek hívjuk. Tehát a dalban ezt hallod valójában:
Ez egy végtelenül egyszerű példa arra, hogy apró módosítások a ritmusban mennyivel érdekesebbé tudják tenni az akkordkört, illetve magát a dalt.
Egyébként ez a dal is a Kulcs ritmikai rendszerét használja, amiről szintén van egy online kurzusunk. A Kulcs egy olyan “hack”, aminek segítségével jobb ritmusokat tudsz alkotni.